Hogyan számlázzunk idén?
Minden év januárja és februárja ideges telefonálgatásokkal telik a pénzügyi adminisztrációt ellátók, az informatikai stáb és a könyvelők között. Frissítsd a számlázó programot lehetőleg a tavalyi állománylisták elvesztése nélkül, majd igazodj el az új ÁFA szabályok között. Néha nem egyszerű feladat, a leggyakrabban felmerülő probléma pedig, hogy hogyan számlázzuk a tavalyi illetve a januári, időszakos elszámolású ügyleteinket.
Bár idén már komoly ráfizetést okozhat egy rosszul kiállított vagy az adószámunk feltüntetése nélkül befogadott félmillió forint bruttó végösszegű számla is. S ez komoly terhelési többletet is jelent a cégek, vállalkozások pénzügyi adminisztrációját végzőknek, hiszen január elsejétől már 100 e Ft áthárított ÁFA-t tartalmazó számlán is fel kell tüntetni a termék vevőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét. Erről itt olvashat bővebben.
Nyilván az idei ÁFA-kulcs változások is számos könyvelő és pénzügyes életét bonyolították (a vendéglátóhelyeket érintő változásokról írt anyagom itt elolvasható). Öröm az ürömben, hogy ezen felül komolyabb változások nem érintik a számlázásunkat, hiszen ezen túlestünk már tavaly. De min is?
Hogyan is határozzuk meg a teljesítés időpontját számlázáskor?
Az adóhatóság tavalyi tájékoztatója idén is segít eligazodni a kérdésben, ráadásul az adózóna.hu készített egy egyszerű Áfateljesítési kalkulátort is tavaly, amely idén is bátran használható.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 55. §-a szerinti főszabály értelmében az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). A teljesítési időpont meghatározása ad iránymutatást abban, hogy az adóalanynak főszabály szerint mely időpontban kell az ügylet után a fizetendő adót megállapítania, mely adómegállapítási időszakra esően kell bevallania és megfizetnie az után az áfát. Főszabály szerint az érintett időszak utolsó napjához kapcsolódik az adófizetési kötelezettség keletkezése itt is.
Az ún. időszakos elszámolás alá eső ügyletek esetén, az Áfa tv. a főszabálytól eltérő szabályokat állapít meg az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára (teljesítésre).
Az új szabályozás szerint az Áfa tv. 58. §-a abban az esetben alkalmazandó, ha a felek időszakonkénti elszámolásban, vagy fizetésben állapodtak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg.
Időszakonként történő elszámolásról akkor beszélünk, amikor a felek nem látják előre, hogy pontosan mennyi szolgáltatás, vagy termékértékesítés fog közöttük történni, és így nem egyenként, hanem összevontan, időszakonként számolnak el egymással. Előbbiek érdekében a felek megállapodnak egy időszakban (például negyedévben), amelynek elteltével megállapításra kerül, hogy pontosan milyen értékben teljesült ügylet közöttük, és ennek alapján kerül sor számla kibocsátására. Ide sorolhatjuk például a mért vagy tételszám szerinti elszámoláshoz kötött értékesítéseket, szolgáltatásokat.
De akkor is alkalmazhatjuk az adott kivételt ha a felek időszakonkénti fizetésben állapodnak meg . Ilyen elszámolásról alapvetően abban az esetben beszélhetünk, ha meghatározott időszakonként ismétlődő fizetésekre kerül sor, ám ennek nem az az oka, hogy az adott időszakok alatt folyamatosan teljesített ügyletről vagy több ügyletről a felek meghatározott időközönként elszámolnak, hanem az, hogy ennek a folyamatosan teljesített ügyletnek vagy több ügyletnek az ellenértékét fizetik meg részletekben, meghatározott időszakonként a felek. Ez jellemző például a nyílt végű lízingügyletek (bérleti jogviszonyok) esetében, ahol meghatározott futamidő alatt a lízingbevevő lízingdíj fizetésére köteles. Azonban a zárt végű lízingre ez nem alkalmazható.
Az ellenérték meghatározott időszakra való megállapításáról abban az esetben beszélhetünk, ha a felek egy meghatározott összeget rendelnek ellenértékként az adott időszakban folyamatosan teljesített ügylet(ek) ellentételezésére. A 2016. január 1. napjától hatályos előírással kapcsolatban fontos azonban kiemelni, hogy e szabály alkalmazható abban az esetben is, ha a felek csak egyetlen meghatározott időszak tekintetében állapítják meg az ellenértéket.
A teljesítés időpontjának meghatározása 3 tényező függvénye: az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja, a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja és az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége.
E tényezők figyelembevételével a teljesítés időpontja az alábbiak szerint alakul:
1. A bizonylat kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott elszámolási vagy fizetéssel érintett időszak végét [Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés a) pont] Amennyiben a bizonylat kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az elszámolási vagy fizetéssel érintett időszak végét, a teljesítés a számla, illetve, ha számlát nem kell kibocsátani, akkor a nyugta kibocsátásának időpontjához igazodik.
Ezen különös szabály alkalmazhatóságának kettős (ún. konjunktív) feltétele van, azaz az kizárólag akkor merülhet fel, ha mind az ellenérték esedékessége, mind a bizonylat kiállítása időben megelőzi az elszámolással/fizetéssel érintett időszak utolsó napját.
2. A fizetés esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik [Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pont] Amennyiben a fizetés esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítés időpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezése ehhez az időponthoz igazodik, de legkésőbb az időszak végétől számított 60. napon beáll, amennyiben a felek által megállapított fizetési határidő ennél későbbi időpontra esne. E pont hatálya alá tartozó ügyletek esetében a teljesítés időpontja a fizetési esedékességi időpont, vagy az érintett időszak végét követő 60. nap lesz attól függetlenül, hogy a számla kibocsátására sor kerül-e és mikor.
3. Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály (azaz amikor az időszak utolsó napja a teljesítés időpontja).
A teljesítés időpontját meghatározó tények értelmezése:
1. Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja:
Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak tekintetében alapvetően a felek megállapodása a mérvadó, akik szabadon egyezhetnek meg abban, hogy milyen időtartam tekintetében szeretnének egymás között elszámolni, fizetni és, hogy ez milyen időszakot fed le (pl. naptári hónapot, negyedévet, évet vagy naptári időszakhoz nem kötött más időintervallumot; ez utóbbi lehet pl. 10, 20, 30 nap, illetve akár az egyes fizetési esedékességek közötti időszakok, illetve – például egy könyvelő esetében – az áfabevallási időszakot vagy időszakokat lefedő időtartamok is).
2. A számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja:
A teljesítés szempontjából meghatározó másik tény, a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja szempontjából a bizonylatkibocsátás tényleges időpontja számít, mely az Áfa tv. 169. § a) pontja vagy 173. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bizonylatok kötelező tartalmi eleme.
3. Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége
Az Áfa tv. 58. §-a alkalmazásában – a teljesítési időpont meghatározása szempontjából relevanciával rendelkező – ellenérték esedékessége alatt a felek közötti fizetésre ténylegesen megállapított esedékességi időpont értendő. Amennyiben a felek a közöttük létrejött szerződésben megállapodtak a fizetés esedékességében, úgy alapvetően ezen időpont tekintendő mérvadónak. Természetesen lehetőség van arra, hogy a felek ezt az időpontot is módosítsák, ám ezt nem szükséges írásban megtenniük.
A fizetési esedékesség nem feltétlenül esik egybe a tényleges fizetés időpontjával. Fontos, hogy amennyiben a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő fél akár hamarabb, akár később fizeti meg az ügylet ellenértékét az ügyletet teljesítő félnek, az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó ügylet esetében a fizetési határidőként meghatározott napon áll be az adófizetési kötelezettség (ha az nem későbbi, mint az időszak végétől számított 60. nap), és nem az ellenérték tényleges megfizetésének napján. Ebben az esetben ugyanis csak más időpontban fizet a határidőnél, de fizetési esedékességi időpontnak továbbra is a megállapított határidő minősül.
Előleg értelmezése az új előírások alapján
Amennyiben például egy, az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése szerinti főszabály hatálya alá tartozó ügylet esetében – ahol a teljesítési időpont az időszak végéhez kapcsolódik – fizetési esedékességként ezt megelőző határidőben állapodtak meg a felek, és a teljesítés ellenértékét részben vagy egészben megfizetik a teljesítési időpontot megelőzően, akkor a részben vagy egészben megfizetett ellenérték az Áfa törvény 59. §-a szerinti előlegnek minősül, amelynek átvétele, jóváírása áfa-kötelezettséget keletkeztet.
Azokban az esetekben, amikor a teljes ellenérték egy összegben előlegként megfizetésre kerül, a bizonylatolás kapcsán lehetőség van arra, hogy az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerüljön. Ilyenkor a kibocsátott előlegszámlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett összeg 100 százalékát (adóalap és adóösszeg bontásban, az ügyletre irányadó áfa-mérték feltüntetése mellett, feltéve, hogy nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját mint adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpontot, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték rendezésre nem kerül sor.
Mi történik akkor ha több szolgáltatást is egy számlán szerepeltetünk?
Ilyen esetben mindig meg kell vizsgálnunk magát a szerződést:
A) Meg kell határoznunk mit tekintünk szerződés szerint főszolgáltatásnak, ugyanis az határozza majd meg a számlán szereplő teljesítési időpontot.
Például bérleti szerződések esetén, ahol a közüzemi szolgáltatásokat "csúszással" számolják a bérleti díjakkal, az esedékes havi bérleti díjjal múlt havi közüzemi díjat, akkor ebben az esetben a bérleti díj időszaka lesz a közüzem tekintetében is a teljesítés időpontja, mivel a bérbeadás tekintendő főszolgáltatásnak.
B) Hasonló módon kell eljárni akkor is, ha a felek időszakos elszámolású, havi átalánydíjas szolgáltatása során szerződésben rögzített eseti szolgáltatások is megjelennek.
Például távfelügyeleti szolgáltatási szerződés esetén, ha a felek egy általános havidíjban és ezen felül külön kiszállási díjakban, intézkedési díjakban állapodnak meg - szintén havi leszámolások alapján – és az elszámolásról egy számla készül akkor a havi átalánydíjas szolgáltatás határozza meg a számla teljesítési időpontját. Ha azonban a szerződés nem tartalmazza ezeknek a tételeknek az időszakos elszámolási lehetőségét, akkor erről külön számlát kell kiállítani.
További kérdésekkel pedig keresse könyvelőjét! :-)
