A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közös kampányba kezdett novemberben, hogy a vállalkozások térjenek át a kisvállalkozói adó hatálya alá. A kisvállalati adó (kiva) választásával több tízezer cég spórolhatna legálisan a közterhein. Jövőre egy százalékponttal, 13 százalékra csökken ugyanis a kisvállalati adó mértéke – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában is segítenek a cégeknek, a frissített kiva-kalkulátorral. Az NGM szerint minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó választásával  az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.

Az adóhatóság pedig levelekkel bombázta a cégek nagy részét: érdemes áttérniük a kisvállalati adó hatálya alá a 2016-os beszámolójának, társasági adóbevallásának és ’08-as járulék bevallásainak adatai alapján. A feldolgozott adatok alapján ugyanis a NAV szerint valószínűsíthetően adómegtakarítást eredményez a kiva.

De vajon igazuk van-e?

Már a 2017. adóévtől jelentősen egyszerűbbé vált a kiva-kötelezettség meghatározása, a kedvezőbb szabályok valóban sok adózó szempontjából előnyösnek bizonyulhatnak, a 2018-as 1%-os adócsökkentés pedig még inkább vonzóvá teheti ezt az adóformát..

Kiknek érdemes váltani?

• Annak a cégnek mindenképp érdemes átgondolni a kivára váltást, amelyiknek a bértömege nagyobb a nyereségénél.
• Azoknak is érdemes újraszámolni, akik cégben tartják a nyereségüket, mert a kiva szabályai szerint a visszaforgatott nyereséget nem kell leadózni.
   

A KIVA előnyei:

• az adóalap kalkulációja viszonylag egyszerű, ha nincsenek az adóalap módosítására okot adó események
• az adóalap és a KIVA mértéke független a cég árbevételétől és nyereségétől
• negyedévente kell adóelőleget fizetni egzakt és tervezhető adóalapra
• év végén az előlegek és a tényleges adó különbözete rendezhető mindkét irányban
• a Helyi Iparűzési Adónál választható egy speciális adómegállapítási módszer.

A KIVA hátrányai:

• a könyvelést, számviteli a KIVA -előleg megállapításához év közben, negyedéves zárásokkal is naprakészen kell tartani.
• a beruházások adóalapcsökkentő tételként való érvényesítése nehézkes és könnyen elkalkulálható.
• az adóalap korrekciós tételek mennyisége és szabályozása nagyon megbonyolítja a viszonylag egyszerű adóalap számítási eljárást.

A kalkuláció során mindenképp érdemes végig gondolni az át- és visszatérés esetleges többletköltségeit, azt, hogy visszakívánjuk-e forgatni a nyereséget vagy osztalékként szeretnénk felvenni. Adózni ugyanis egyrészről a kifizetett osztalék és tőkeműveletek egyenlege után is kell azzal, hogy a személyi jellegű kifizetés is adóalapot képez.

Cserébe a KIVA az alábbi adókat váltja ki:

• a szociális hozzájárulási adót
• a szakképzési hozzájárulás
• a társasági adót.

Hiába küldött ki azonban előzetes kalkulációt a NAV, gyakorlatban alapos számítás szükséges ahhoz, hogy az érintett vállalkozás eldöntse, hogy megéri-e áttérnie ezen adónemre. Ez a Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett kiva-kalkulátorral egyszerűen elvégezhető. Elérhető innen.

A NAV-becslés a 2016-os számadatok alapján készült el, de nyilvánvalóan a vállalkozás tervei, az időközben esetlegesen bekövetkezett változások is hatással vannak arra, hogy az adókötelezettsége hogyan teljesíthető a legoptimálisabban.

Fontos: ahhoz, hogy az adózó 2018-tól már a kedvezőbb szabályokat alkalmazhassa, a kivába történő bejelentkezését még 2017. december hónapban teljesítenie kell, a 17T203KV nyomtatványon. A kivába persze évközben is bármikor „be lehet lépni”, az adóalanyiság a választást követő hónap első napján jön létre. Ilyenkor az adott naptári éven belül keletkező önálló üzleti év okán teljesítendő számviteli kötelezettséggel kell számolni.

Ki választhatja a kivát?

Szinte minden cégformában működő vállalkozás az egyéni cégtől a bt-n, kft-n, Zrt-n keresztül a külföldi vállalkozóig.

Milyen feltételekkel választható a KIVA?

• ha a cég létszáma legfeljebb 50 fő
• ha az összes bevétele legfeljebb 500 millió Ft
• ha az adószámát adóhatóság korábban nem törölte, nem függesztette fel
• ha a mérleg fordulónapja: december 31.
• ha a cég mérlegfőösszege nem több mint 500 millió Ft

Nagyon fontos korlátozás még : a kapcsolt vállalkozások esetén a fenti paraméterek az összesített adatokra vonatkoznak. Ez nem is olyan könnyű kérdés, ehhez ugyanis át kell tekintenie a saját és a rokonságában fellelhető vállalkozások kapcsolati hálóját, illetve a társasági adó törvényt és a Ptk-t. Fontos kizáró kritérium az egymillió Ft adótartozás is.

Mint írtam az adó alapja a személyi jellegű ráfordítás néhány adóalap módosító tétellel. S itt rejlenek a legnagyobb buktatók, néhány adóalap módosító tétel a teljesség igénye nélkül:

• tőkekivonás/tőkeleszállítás,
• adóévi osztalék a növelő oldalon,
• kapott osztalék a csökkentő oldalon,
• a vállalati pénztár értékének un.˝ mentesített˝ értéke.

A fentiek miatt érdemes átrágni a jövő évi üzleti tervek alapján könyvelővel, adótanácsadóval az elvégzett számolásokat. A várható kellemetlenségeket: a készpénzes fizetési módot a bonyolult pénztár számítások miatt ebben az esetben valószínűleg érdemes lesz leváltani bankkártyás üzemmódra.