2017. jan 06.

Kiküldetés - 2017

írta: Mach Péter
Kiküldetés - 2017

  • Mennyi?
  • 15
  • Mi 15?
  • Mi mennyi?

Hetek óta arról olvashatunk, hogy végre megtört a jég: 9 Ft /km- ről -ról 15 Ft /km-ra emelkedett a munkába járás adómentesen adható költségtérítése, sőt az általános személygépkocsi normaköltség is. De kevesen tudják mit is jelent ez.

Mikor mennyi utazási költségtérítés fizetendő / fizethető adómentesen?

elektromos-kisauto-bicikli_hu_16feb.jpgRégóta esedékes emelésre szánta el magát a kormányzat: a hosszú évek óta 9 Ft/km-en ragadt általános személygépkocsi-normaköltség 15Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-jétől. Ezzel párhuzamosan a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén - az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján - „adómentesen” kifizethető összeg ugyancsak 15 Ft/km-re emelkedik.

Mit is jelent ez valójában?

Nagyon fontos tudnunk, hogy az adott költségtérítést hivatali, üzleti utazásra, kiküldetésre vagy munkába járásra fizetjük-e ki. Az adómentesen kifizethető összeg ugyanis ettől függ.

Mi a hivatali, üzleti utazás, kiküldetés?

2016. augusztus 1-től változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban. A módosítás értelmében kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.

Az értelmező rendelkezés – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (új Mt.) összhangban – rögzíti azt is, hogy kiküldetésnek minősül különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.

Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. A fogalmi meghatározás szempontjából munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.

2017. január 1-étől módosult az Szja tv. 3. 10. pontja is. A hivatali, üzleti utazást értelmező rendelkezésben – az új Mt.-vel összhangban – a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény. Tekintettel arra, hogy ez a meghatározás munkajogi szempontból tartalmában azonos a korábban használatos „kirendelés” kifejezéssel, így a fogalom módosítása érdemi változást nem jelent.

10.34 Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

11.35 Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.

A saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség 9 Ft/km-ről tehát 15Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-jétől. Ezen felül azonban nem változik semmi:

Amennyiben kiküldetési rendelvénnyel történik az utazással kapcsolatos költségek bizonylatolása, akkor Az Szja törvény 3. sz. mellékletének II/6. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költség, a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

Az Szja-törvény 3. § 83. pontja határozza meg a kiküldetési rendelvény fogalmát, amelyet a munkáltató, kifizető állíthat ki. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a munkaviszonyra tekintettel állítható ki kiküldetési rendelvény, hanem más jogviszonyok (pl. megbízás, tagi, vezető tisztségviselői, választott tisztségviselői jogviszony stb.) alapján is. A rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania és tartalmaznia kell: a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

S mi van a munkába járás költségtérítésével? Kiket érint munkába járás költségtérítésének növelése?

A munkába járás költségtérítésének 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re történő emelése miatt magasabb adómentességi határ érinti mindazokat, akik a 39/2010 (II.26.) kormányrendelet által meghatározott esetekben kötelezően kapják az utazási  költségtérítést a kilométer-távolság alapján, de azokat is akiknek a munkáltatója önként biztosítja ilyen módon az utazási költségtérítést, azzal a feltétellel, hogy munkába járás egyébként megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járás fogalmának. Fontos megjegyezni, hogy ez nem csak akkor fizethető adómentesen ha valaki saját személygépkocsiját használja, hanem telekocsis utazás, vagy kerékpáros közlekedés esetén is.

unusual_bicycle_parking_1.jpgMilyen távolságra számolható el a magasabb költségtérítés?

Az adómentesen adható költségtérítés összegének növekedésével még inkább előtérbe kerül az a fontos tényező, hogy mennyi kilométer távolságot számolhatnak el a munkáltatók munkába járás címén. A személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell meghatározni a térítés mértékét, amit jövőre 15 Ft/km összegben lehet elszámolni.

Az elszámolás bizonylatolásához a munkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállaló nyilatkozatával. A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. 

(2)298 A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy

b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy

bb)299 hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.

2015. augusztus 1. óta az óvodás, bölcsődés gyermeket nevelő szülők esetében nemcsak a közigazgatási határon kívüli munkába járáskor jár a költségtérítés a kilométer-távolság alapján, hanem a munkáltató akkor is adhat ilyen költségtérítést, ha a lakóhely és a munkahely azonos településen van, és tömegközlekedéssel is megvalósítható lenne a munkába járás. Azonban az elszámolás módja ebben az esetben sem más. Így az óvodás, bölcsődés gyermekkel rendelkező szülők esetén is a lakás és munkahely távolsága az elszámolás alapja.

Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (pl. személyes közreműködés) esetén viszont – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a saját gépkocsi hivatali, üzleti célú használatára, illetve a kormányrendelet szerinti munkába járásra tekintettel 2017. január 1-ét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 Ft fizethető ki „adómentesen” akkor is, ha az említett költségek 2016. évben merültek fel a magánszemélynél.

Szólj hozzá

költségtérítés üzemanyag norma kiküldetés munkaerő-mobilitás személygépkocsi-normaköltsé