Általános ismertető

Személyügyeket érintő változások (Bér és egyéb személyi jellegű ráfordítások, SZJA, járulékok, cafeteria)

Egykulcsos lesz az szja

A személyi jövedelemadó alapvető változása, hogy 2013-tól megszűnik a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmek szuperbruttó szerinti adózása. Vagyis megszűnik az idén még fennmaradt 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítés. Az szja így egységesen effektív 16 százalékos lesz.

Járulékváltozások

A személyügyekhez kapcsolódó másik fontos tényező, hogy életbe lép a munkahelyvédelmi terv, és ennek nyomán célzott járulékkedvezmények lépnek életbe.

A kedvezmény a 27%-os szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói tb-járulék) érinti, az érintett körben mindenkire, már foglalkoztatott és újonnan felvett dolgozókra is érvényes bruttó 100 ezer forintos bérig, az e fölött lévő béreknél 100 ezer forintig ugyanúgy érvényes. A kedvezmény 14,5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a FEOR-08-as munkakörbe tartozók esetén, ami a szakképzettséget nem igénylő munkaköröket takarja (pl. takarító, portás, futár, gyorséttermi eladó, árufeltöltő, egyszerű ipari és mezőgazdasági munkás stb). Teljes 27 százalék a kedvezmény viszont a tartós munkanélküliek, a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben, és 14,5 százalék a harmadik évben. Ugyanez a kedvezmény érvényes az olyan 25 év alattiak után, akik pályakezdők is egyben.

Szintén a járulékokat érintő kérdés, hogy jövőre megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben napi 21 700 forintos, azaz évi 7 942 200 forintos bérnél volt. E fölött nem került sor a 10%-os nyugdíjjárulék levonására.

Ugyancsak járulékokat érint, személy szerint viszont azokat inkább, akik valamilyen oknál fogva nem biztosítottak: az egészségügyi ellátáshoz is szükséges biztosítás fenntartásához a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék az infláció mértékével emelkedik, havi 6390 forintról 6660 forintra.

Cafeteria

A személyügyi költségeket érintő tétel, hogy a Cafeteria járulékterhe emelkedik, de az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben, 10%-ról 14%-ra (az eredeti terv 27% volt). Az ebbe a körbe tartozó szolgáltatások körét majd a következő levélben részletezzük.

Életbiztosítások új szabályozása

Az szja-módosítások részben átalakították az életbiztosítások adózását. Ennek lényege, hogy az adómentes és adóköteles biztosítási díj elkülönül. A kockázati biztosítás más személy által fizetett díja továbbra is adómentes havonta a minimálbér 30%-áig. A teljes életre szóló életbiztosítások adószabályozása főbb vonalaiban megmarad: a biztosítás kifizető/munkáltató által fizetett díja adómentes marad, de csak a rendszeres díj lesz adómentes. Adómentes díj után a biztosító által kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, amelyet 27%-os eho, 10 év után 14%-os eho terhel. Az életbiztosítások után nem kell fizetni kamatadót az egyszeri díjas biztosítások esetében az 5., a rendszeres díjasoknál a 10. év elteltével. Nem kell megfizetni a kamatadót a kamatjövedelem fele után az egyszeri díjas biztosítások 3. évének, a rendszeres díjas biztosítások 6. évének elteltével.

Vállalati adózást érintő módosítások

Két új adónem a kisebbeknek: kata és kiva

A munkahelyvédelmi terv másik része a mikro- és kisvállalkozások számára 2013-tól választható két új adónem: kisadózók tételes adózása (kata) és a kisvállalkozások új adóneme (kiva).

A kata különösen az olyan mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak lehet előnyös, amelyek árbevétele 6 millió alatti évente, de nem sokban marad el tőle. Az adó ugyanis havonta fix összegű 50 ezer forint, amit minden hónapban - ha van bevétel, ha nincs - meg kell fizetni. Kivételt az jelent, ha az adózó egész hónapban táppénzen van, vagy felfüggeszti tevékenységét. A nem főfoglalkozású kisadózó után 25 ezer forint adót kell fizetni, és ezzel a helyi iparűzési adón kívül letudta az adófizetést.

Ha a bevétel 6 millió forint fölé megy, akkor a feletti részre viszont 40%-os különadót kell fizetni. A kata-ba év közben is bármikor be lehet lépni, a következő hónaptól él a tételes adózás.

A kata-hoz is kapcsolódó másik módosítás, hogy az alanyi áfamentesség nem 5, hanem 6 millió forintos árbevételig lesz választható.

A kiva alapvetően a 25 fő alatti cégek számára lesz opció 2013-tól. Ennek az adózási formának az előnye, hogy csupán a pénzügyi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések összege adóköteles. Pontos éves üzleti terv meghatározása esetén állapítható meg hogy milyen mértékű adóoptimalizálást jelenthet.

Társasági adó

A társasági adótörvény bevezeti a szabad vállalkozási zóna fogalmát, eszerint a fejlesztési adókedvezményre jogosult a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.

Emelkedik a hipa is, de az előzetes hírekkel ellentétben csak szűkebb kört érint.

Változik a helyi iparűzési adó számításának szabálya, az adóváltozások minimál adóalapot állapítanak meg, az eladott áruk beszerzési értéke csak korlátozottan lesz figyelembe vehető az alap megállapításakor. Elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti kedvezőtlenül. Ugyanakkor nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot, ezért ezt a változást most nem részletezzük.

Fennmarad a bankadó, jön az egységes biztosítási adó

A casco biztosítások díja után 15%-ot, a vagyon- és balesetbiztosítások díja után pedig 10%-ot kell befizetniük a biztosítóknak, akik e terhek nagy részét minden bizonnyal továbbhárítják ügyfeleikre. A biztosítási adó - a korábbi tervekkel ellentétben - nem váltja ki a baleseti adót. Ez továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után fizetendő 30%-os kulccsal, és a biztosítási adóval ellentétben közvetlenül az ügyfeleket terheli.

Fogyasztást terhelő adók

Általános forgalmi adót érintő változások (most csak röviden ismertetjük a változásokat)

Az áfa kapcsán változás, hogy január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázás esetén az adott partnerekre vonatkozóan az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatok szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt.

Továbbá választható lesz a pénzforgalmi szemléletű áfabefizetés, ami azt jelenti, hogy csak akkor kell az áfát megfizetni, ha az ellenérték beérkezett.

Az áfabefizetés kapcsán az egyik legfontosabb jövő évi módosítás, hogy a tervek szerint az összes pénztárgép online kapcsolatba kerülne a NAV-val, amely így hatékonyabban tud majd ellenőrizni. Ez mintegy 400 ezer pénztárgép cseréjét jelentené, amihez idő és tőke szükséges. Áprilistól él a rendelkezés.

Illetékeket érintő változások

Az általános illetékmérték 18%, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9%. Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak.

A visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2%, felette 4%) rendszert egy kulcsos váltja fel. Az illeték általános mértéke 4% lesz.

Tranzakciós illeték

2013. január 1-jétől sor kerül a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték bevezetésére. Az új illeték mértéke 0,2% és 6 ezer forintos cap mellett kerül kivetésre.

Illetékkötelezettség terheli a kereskedelmi bankok tranzakcióit, a készpénzfelvételt, a postai utalványokat és a valutaváltást, valamint a Magyar Államkincstár törvény által meghatározott tranzakcióit.

Ezzel együtt a készpénzfelvételre magasabb, 0,3%-os kulcs kerül bevezetésre.

A legfontosabb számviteli jogszabályokat érintő változás:

Házipénztár:

December 1-től megszűnik a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó 10%-os korlát. Annyi készpénzt tart a házipénztárában amennyit csak akar, egy feltétel van: a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről.

Ezentúl ezt a mértéket a pénzkezelési szabályzat szabadon – jogszabályi korlát nélkül határozhatja meg – december 1-től. Ez felveti a pénzkezelési szabályzatok módosításának szükségességét.