Most dönthetsz: a CÖF-nek adod, vagy civileket támogatsz az adód 1%-val? Ugyanis amennyiben valaki nem rendelkezik az 1 százalékáról, akkor adójának ez a része papíron nem vész el, hanem a költségvetésben marad, azaz ezt az összeget az állam a költségvetési törvényben leírtak szerint költi el. Akár odaadhatja a CÖF-nek is, aki tehát ezt szeretné elkerülni, annak rendelkező nyilatkozatot kell adnia.

Fontos tehát, hogy ne feledjük, ilyenkor adónk 1%-val támogathatunk egy civil szervezetet. De hogyan is tehetjük meg ezt? Nagyon fontos kritérium, hogy mind a nyilatkozat beadásának, mind az adó megfizetésének határidejét be kell tartani!

Ki rendelkezhet 2017-ben?

Bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást ad (vagy a NAV által készített adóbevallás tervezet elfogadásával teljesíti kötelezettségét), illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti, jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni. A rendelkezési jogosultságot nem érinti az, ha a magánszemély bevallásban fizetendő adója 0 forint (az egyházak részére még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – kiegészítő támogatása a rendelkező magánszemélyek száma, és nem a felajánlott összeg nagysága alapján történik, de a posztom most nem erről az 1%-ról szól), de az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább 100 forint.

Mekkora összegről lehet rendelkezni és mire kell nagyon figyelni?

Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette.

Fontos, hogy a külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója (a vállalkozói kivét kivételével) stb., nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.

Az 1 százalék alapját csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi. Felmerül tehát a kérdés: mikor fizettük meg az adót határidőre? 

1. Mivel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből a kifizetők, munkáltatók jellemzően levonják az adóelőleget, így a magánszemélyek többségének az év végén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha az évközben a magánszemélytől levont adóelőleg eléri vagy meghaladja a ténylegesen fizetendő adó összegét, az adót a magánszemély határidőre megfizette.
2. Amennyiben azonban a levont adóelőleg összege nem éri el a fizetendő adó összegét, az adó akkor tekinthető határidőben megfizetettnek, ha a pótlólagosan fizetendő adót
   • a magánszemély május 22-ig, illetve
   • az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély február 27-ig megfizeti.
3. Végezetül szintén megfizetettnek tekintendő az adó abban az esetben, ha a magánszemély legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott akkor, ha az engedélyező határozatban foglaltaknak eleget tesz. Ide értendő az az eset is, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában tett nyilatkozata alapján legfeljebb 6 hónapon keresztül a 200 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét havonként egyenlő részletekben fizeti meg.

 Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni 2017-ben?

Egyrészt május 22-ig lehetősége van mindenkinek arra, hogy rendelkező nyilatkozatát a bevallástól elkülönülten küldje meg. A rendelkező nyilatkozat ugyanis a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Ezt egy külön programban található „16EGYSZA” megnevezésű nyilatkozat kitöltésével is megoldhatják, aminek akár elektronikus továbbításával rendelkezhetnek, de természetesen kitölthető papír alapon is a hagyományos módon, egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen eljuttatható az adóhatósághoz.

Másrészt:

1) Idén sokan a NAV által készített adóbevallás-tervezet elfogadásával tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek.

Adóbevallásnak minősül ugyanis az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével elkészített bevallás is. Ha ezt az ügyfélkapun teszik, akkor kényelmesen és gyorsan rendelkezhetnek ugyanazon a felületen az 1%-ról is. Abban az esetben, ha az elektronikus bevallását nem saját maga, hanem meghatalmazottja (például könyvelője) készíti, az adóhatósághoz azt is be kell jelentenie, hogy a rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására meghatalmazottja jogosult.

Ha azt kérték, hogy postán megkapják a tervezetet akkor az a napokban érkezhet meg hozzájuk.

Ha nem kérték, és látatlanban elfogadják akkor pedig semmit nem kell tenniük a bevallással, annál inkább a nyilatkozatokkal. :-) Azt ugyanis be kell nyújtaniuk ha élni akarnak a lehetőséggel!

Az egyelőre csipkerózsikás álomba szenderült civilszervezeteknek őket lesz egyre nehezebb megszólítani, a következő hónapok emiatt az e-mail dömpingjünkről, Facebook hirdetéseikről fog szólni. Akik CRM adatbázisokat építettek, azok most megpróbálják elérni támogatóikat, szimpatizánsaikat, akik ezt nem tették meg komoly lépéshátrányba kerültek.

A határidő jogvesztő, így a késedelmes benyújtás esetén a nyilatkozat érvénytelen lesz.

2) S persze vannak akik saját maguk készítik bevallásukat (az egyéni vállalkozók többsége ezt már meg is tette február 27-ig), vagy munkáltatójuk vállalta át ezt a feladatot.

A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 16SZJA jelű bevallás EGYSZA lapja,) kitöltésével rendelkezhet. Amennyiben a nyomtatvány részeként rendelkezik, és bevallását papíron adja be, a saját azonosító adatairól a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat nem szabad levágni. Erre május 22-ig van lehetőség, függetlenül attól, hogy az adóbevallását esetlegesen február 27-éig be kellette-e adni!

Ha a munkáltató készíti a bevallást akkor ne feledjük neki átadni a rendelkező nyilatkozatot! Azon magánszemélyek esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek munkáltatói adómegállapítás útján tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-éig adhatják át.

 Mely szervezeteket lehet kedvezményezettként megjelölni?

Közhasznú tevékenységet ténylegesen folytató egyesületek, alapítványok, és közalapítványok, amelyeket a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel (2015.) a bíróság nyilvántartásba vett.

A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége.

Az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét. A közzétett listát az adóhatóság folyamatosan frissíti.

A 2016-ben érvényesen regisztrált civil szervezetek listája megtalálható a NAV honlapján az alábbi linken:

http://nav.gov.hu/nav/szja1_1/regisztralt_civil_kedvezmenyezettek_2017